top of page

#ingyenjáték: TEARAWAY UNFOLDED

  • Writer: Wooooolfy
    Wooooolfy
  • Mar 21, 2017
  • 4 min read

Gazdaságos papírzelda, vagy üde színfolt?

 

Jó, a Zelda hasonlat, bár nem alaptalan, azért enyhe túlzás. Talán Super Mario. Vagy esetleg Crash Bandicoot. Nehéz behatárolni, na. De kezdjük ott, hogy mint megannyi fajtársam, én sem vagyok maradéktalanul elégedett azzal a kínálattal, amivel Playstation Plus havonta arcul csap minket, előfizetőket. Tény, hogy nem kötelező adniuk egyáltalán semmit, de ha már olyan nagy részt kanyarít ki ez a program a marketingjükből, akkor kicsit jobban belefeküdhetnének a dologba. Szerintem.


Éppen ezért is gyakran ódzkodom kipróbálni a teljesen random műsorszámokat, amiket elérhetővé tesznek a hónap elején (bár olyan sebességgel vásárolom meg őket ingyér', hogy gyakorlatilag a neuronjaim nem is képesek az egészből semmit felfogni). Nem is tudom, hogy pontosan mi fogott meg a Tearaway Unfolded-ben. Talán az, hogy színes-szagos kis kalandnak tűnt. Vagy lehet, hogy az, hogy el kellett ütnöm valamivel az időt, mire hozzájutok egy Horizon: Zero Dawn vagy Mass Effect Andromeda szintű nagyágyúhoz. Mindenesetre előítéletektől nem mentesen belevágtam ebbe a kis-nagy kalandba.


A Tearaway Unfolded minden pillanatáról süt, hogy egy olyan játék átirata, amit egy új készülék promózására írtak eredetileg (Tearaway, PS Vita, 2013). Igen, készülék, és nem platform. A játék azt volt hivatott bemutatni a maga idejében, hogy a PS Vita, mint kütyü, a horgolástól a szalonnasütésen át akár még játékra is használható. Ám ez nem feltétlenül baj. A játék elején úgy rúg tarkón a rengeteg, rendkívül ötletes és magával ragadó újítás, eredetiség és kreativitás, amit a Tearaway Unfolded-ba sikerült belezsúfolni, hogy egy pár óráig azt se tudtam, hol vagyok. A játék szinte magával ránt a saját világába.



Nos, meglepő mértékben nem képletesen értendő a fenti kifejezés, ugyanis a történet szerint a játékos a készüléken keresztül egy papírmasé világba nyer betekintést, sőt, tulajdonképpen áttöri a két világ közötti határvonalat. A papírvilág jóságos papíristenségei (vagy mik), a Zöld Ember és a Jövendőmondó azonnal a világukban üdvözlik az entitást (minket), amire ők csak úgy hivatkoznak a továbbiakban, hogy a "Te" (igen, nagyon mókásak az olyan mondatok a játékban, mint a "With the power of the You!" vagy a "The messenger and their You."). Azonnal rendelkezésére is bocsájtanak egy "Hírnököt", az apró Iota személyében, majd szélnek eresztik, mondván: "Írd meg a saját történeted oszt' jóvan." Azonban azzal, hogy betolakodtunk eme színes világcsodába, utat engedtünk a gonosz Fecnik számára is, akik mindenhová újságpapírszerű fertőzést hoznak magukkal (na most ez így furán hangzik, de minden szó igaz).


A sztori tehát rendkívül eredeti és bájos, még ha meglehetősen bugyutára is sikeredett. Sajnos, ha egy játékot inkább játékmechanikai megoldásokra és készüléktulajdonságok promózására építenek fel, azt többnyire a történet sínyli meg. Mindezek ellenére én nagyon könnyen bele tudtam helyezkedni a Tearaway Unfolded világába. (Lehet, hogy azért, mert régen én is sok időt áldoztam papírmasé figurák gyártására. De az orvosok szerint már jobban vagyok.) Szörnyen eredetiek a mókás kis figurák, és a tény, hogy minden papírból van. Minden. A padló, a plafon, az égbolt, az állatok, a víz, a szél... Minden. Rendkívüli kreativitást igényelhetett a készítőktől játék ilyen aprólékos kidolgozása, és a tény, hogy az utolsó pixelig tartották magukat az elképzelt koncepcióhoz.


Apró hírnökünk előtt hamar kinyílik az ötletes feladványokkal és érdekességekkel teli világ. Számtalan eredeti fejtörő, rengeteg megugrani való szakadék és megannyi mókás figura színesíti Valleyfold papírbirodalmát. A feladványok egyike sem bonyolult, ám sokszor kell a megszokottól eltérően gondolkodni, ami kifejezetten jót tesz a rozsdás agytekervényeknek. Az enyémeknek jót tett.


Könnyű elveszni a játék eredetiségében a kontroller segítségével világítani a kis Hírnökünk előtt, a touchpaddel szelet támasztani, amellyel a papírvilágot igény szerint alakíthatjuk, a fényképezőgép egyetlen kattintásával kiszínezni a megfakult papíralakzatokat (amelyeket aztán a valóságban is megépíthetünk), sőt még az esetleges harcok is nagyon egyedire sikeredtek. A játék lenyűgöző mértékű kreativitásra ösztönzi a játékost, amelynek árnyoldalaiból lentebb találtok pár példát:

Számomra azonnal szembetűnő volt a játék elején egy The Legend of Zelda párhuzam, ugyanis sok esetben nyilvánvaló a játék során, hogy egyes titkokhoz csak később megszerzett képességek birtokában férhetünk hozzá, illetve a játék első felének szerkezete meglepően hasonlóan épül fel, mint a klasszikus Zelda játékok. Talán kicsit több a linearitás benne, de ez nem feltétlenül árt neki. Ezt az érzetet azonban az utolsó egy-két óra szinte teljesen összezúzta számomra, mivel a játék befejező pályáiról szerintem ordít, hogy már csak azért tették oda, hogy préseljenek bele még valami tartalmat, amit aztán nyújthatnak, mint a papír rétestésztát. Az utolsó platformelemek rendkívül frusztrálónak és feleslegesnek érződnek (pl. ahol egyszerre kell nyomkodni és simogatni a tapipadot, miközben döntögeted a kontrollert, és még ugrani is kellene valamivel...), ám szerencsére ez nem vesz el sokat a teljes játékélményből.


Azt nehezen hiszem...

Nem mai játék a Tearaway Unfolded, ám úgy érzem, hogy a játék szíve-lelke, az üzenete és a kreativitása mind kortalanok. Nagyon könnyű összebarátkozni a kis Hírvivővel és a számtalan érdekes, színes figurával, akik között akadnak bátrak, gyávák, tüsszőgő hörcsögök és filozofáló halak is. Valleyfold tele van élettel, ki a békéért harcol, ki a papírlét nagy kérdéseire keresi a választ (van a játékban egy elmélet, amely szerint a világot egy felsőbbrendú lény, egy úgy nevezett gamer irányítja, bár én ebben nem tudtam hinni). Nagyon kevés negatívumot sorakoztatott fel számomra a játék, szinte a végéig érdekes, lebilincselő és gyermekien játékos tudott maradni. A zenéi külön említésre méltóan izgalmasak, a hangulata szinte töretlenül remek.


Ha még nem próbáltad, szerintem mindenképp érdemes egy intallálásnyi időt és energiát elpazarolni rá, legfeljebb nem jön be. Ha szereted az eredeti játékokat, a kreativitást és az újszerű megoldásokat, és nem riadsz vissza egy kis ugrabugrától, akkor a Tearaway mindenképpen a te játékod, bizony még mai szemmel is.


Comments


   Továbbiak   

bottom of page